Nemrégiben olvashattatok nálam egy tengerentúli bútorüzletről, melynek tömörfa kínálatába első látásra beleszerettem. Ha emlékeztek még, volt egy szép válogatás asztalokból, egy másik pedig királyi kényelmet sugalló fekhelyekről.

Nagy örömömre szolgál, hogy megoszthatom veletek azt a jó hírt, hogy itthon is érdemes körülnézni, ha valaki a lapra szerelt és a laminált bútorok helyett inkább a fajsúlyosabb stílust kedvelné a lakberendezés terén.

A budaörsi  Art of Home bútorszalon prémium kategóriájú tölgyasztalok, komódok és szekrények natúr, pácolt tömörfa bútorok kínálatával várja az érdeklődőket. A háromféle árnyalatban kapható, matt, jelentőségteljes darabok az otthon fókuszává is előléphetnek. Egy-egy asztal tömege mérettől függően 75 kg-tól kezdődik, de elérheti akár a 220 kg-ot is. Az erdélyi alapanyagból, olasz dizájn alapján készülő, időtálló bútorok modern és rusztikus hangulatú enteriőrökben is tökéletesen megállják a helyüket.

A tömör tölgy bútorok és az egyedi székek megvásárolhatóak az Art of Home Bútorszalonban. Cím: Budaörs, Építők útja 2-4. www.artofhome.hu

Az IKEA úttörőként szeretné forradalmasítani a világítást, ezért azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2016-ra az üzletek lámpaosztályainak választékát 100%-ban LED-es világításra cseréli, azaz kizárólag LED-es izzókat és világítótesteket árulnak majd.

Azért, hogy a változtatás a legkevésbé terhelje meg a környezetük védelmét és a bolygó fenntarthatóságát szívügyükként kezelő vásárlókat, a svéd bútoróriás a lehető legalacsonyabb árú LED-es izzókat vette fel kínálatába. Egyúttal az áruházak fényforrásainak LED-esre és más energiahatékonyabb fajtákra való cseréjét is megkezdték.

A LED-es izzó élettartama 20 év, ami a hagyományos izzó élettartamának 20-szorosa. Ha figyelembe vesszük, hogy egy átlagos háztartásban 24 izzót használnak, és a LED-es izzó élettartama 20 év, akkor az összes hagyományos izzó LED-es izzóra való cserélésével átlagosan 22%-kal csökken a háztartás energiafelhasználása. A hosszabb élettartam pedig nem csupán a villanyszámlát csökkenti, hanem a kevesebb elhasznált izzó miatt kevesebb nem újrahasznosítható hulladékot is jelent.

És, hogy miért is érdemes LED-re váltani? Az IKEA-nak erre is megvannak a válaszai:

• Ha egymillió háztartásban csupán egyetlen izzót LED-es izzóra cserélnének, az annyival kevesebb szén-dioxid-kibocsátást jelentene, mintha 6700 autóval kevesebb járna az utakon, vagy évente 17 millió fát ültetnénk.
• A LED teljesen új világot tár fel a formatervezés terén – számtalan módon alkalmazható, azonnal eléri teljes fényerejét, és jó minőségű, meleg fényt ad.
• A LED használata biztonságos – higany- és méreganyag-mentes.

AZ IKEA LED izzóválasztékából és világítótesteiből itt válogathattok.

Egy hónap múlva - feltéve, hogy elmarad a világvége – beköszönt a szeretet ünnepe, amit remélhetőleg mindenki azokkal fog eltölteni, akik a legközelebb állnak a szívéhez. Persze a többiek se adják fel a reményt.

Szóval van még egy hónapunk némi kézimunkázásra, amivel a korán sötétedő, hideg téli estéken elüthetjük az időt. Példának okáért varrogathatunk díszeket filcből a fára. A filcben az a jó, hogy könnyű vele dolgozni, nem foszlik, és természetes hatást kelt.

A csillag formájú csúcsdísz elkészítésének leírását itt, a hópelyhecskékét pedig itt találhatjátok. Egyik sem különösebben nagy ördöngösség, alapszintű kreatív vénával rendelkezőknek is garantáltan menni fog. Hajrá!

Egy korábbi posztomban már meséltem egy különleges ökoturisztikai projektről, a Svédország északi végében, a sarkkör közelében, Haradsban fekvő, vagyis inkább függő Tree Hotel komplexumról. A több etapban bővített épületegyüttes egy újabb darabjával ismerkedhetünk meg a mostani fotósorozat segítségével.

4*4*4 méter nagyságú, könnyűszerkezetes alumínium struktúrára szerelt doboz egy fa törzse köré épült, kívülről tükör borítja az oldalait, ezáltal a körülötte elhatalmasodó fák tükörképe révén sejtelmesen, szinte álruhában bújuk meg az erdő mélyén.

A két személy elszállásolására alkalmas miniapartman hálórészt, apró fürdőt, nappali sarkot és tetőteraszt is magában rejt, a magasban függő, különleges hotelszobába egy kötelekből készült mobil hídon juthatunk fel. Annak érdekében, hogy a madarak ne repüljenek neki a falaknak, a tükörfelületekre speciális UV fóliát tettek, melyet csak a madarak látnak. Egy pár éjszakát szívesen eltöltenék itt. Képek innen.

Ideje elővenni a centiket és az ollót, vagy igazi, huszonegyedik századi tech-freak módjára valami külön erre célra kialakított kütyüvel, illetve okostelefonos app-pal  nekiállni a végzetes 2012.12.21-ig való visszaszámlálásnak. Annak, aki esetleg elsiklott volna az idő múlása felett, csak jelzem, hogy egy hónapunk van a világ végéig.

Ki-ki saját vallási meggyőződése, hitrendszere, életfilozófiája és hiedelmei birtokában eldöntheti, hogy vajon érdemes-e még karácsonyfába invesztálni, vagy jobb, ha az utolsó egy hónapot a földi élvezetek maximális hajszolásával amúgy spontán módon és a jelen pillanat minden szépségét megragadva töltjük el. Aztán persze, amikor 22-ére virradóra arra ébredünk, hogy a bolygó még mindig része az univerzumnak, és sem gigantikus meteorit, sem zombik vérszomjas hadserege nem tizedelte meg a föld lakosságát, akkor ne engem tessék szidni, hogy üres a pénztárca és hiányzik a fejünk felől az elkaszinózott otthon fedele.

A visszaszámláláshoz ketyeréket itt találtam. Azoknak, akik nem hisznek a világvégében, és őszinte lelkesedéssel várják a boldogabb jövőt, még esküvői dátumszámlálót is hoztam. Ki tudja, lehet, hogy még szükségünk lesz rá. A képek nézegetéséhez pedig hallgassunk zenét. Ámen.

Egy ilyen fess kislánnyal csupa derű a világ, amíg persze le nem lép mosolyogva az első szembejövő ficsúrral. Megjegyzem, az ilyen hadd menjen, nem kár érte.

A régi nóta soraiból okulva mára nem egy kérészéletű csinibabát, hanem egy jóvágású kis házikót hoztam Chiléből. Ha ügyesen navigálunk, és az asszonyka nem lép le a vagyon nagy részével, akkor legalább egy jó házunk még maradhat, mint például ez a természet gondos ölelésében fekvő minimál szépség.

A Santiago keleti végében fekvő épület kialakításakor a tervezők kiemelt gondot fordítottak arra, hogy a lehető legkevesebb kárt okozzák a természeti környezetben. Az alaprajz lefektetésekor a különösen nagy értékű fák jelölték ki a határolófalak helyét, így egy csodás, Chilében és Argentínában őshonos örökzöld, egy Peumo (Cryptocarya alba), egy méretes avokádó fa és egy öreg ciprus ad árnyékot a ház lakóinak a forróságban. Akinek ez nem elég az megmártózhat az úszómedencében.

Képek innen.

Visszatérő olvasóim már bizonyára tisztában vannak vele, hogy milyen különös vonzalmat érzek a tengerek, az óceánok iránt. Mivel a halak jegyében születtem, nem csoda, hogy természetes közegemnek leginkább a vizet, abból is a sósat tartom.  Lenyűgöz a nagy kékség, akkor is, ha csak a partról szemlélem a távolba futó hullámok fodrait, és akkor is, ha elmerülök benne és a mélyben lakozó lények sokaságában gyönyörködöm.

Nem csoda hát, hogy megakadt a szemem egy londoni designer, Julia Lohmann remekbe szabott lámpáin, melyek tengeri fűből készülnek. A nem mindennapi világítótestek mintáit lézervágóval szabják a hínárba, mely aztán száradás után a bőrhöz hasonló textúrát vesz fel. Az egymáshoz illesztett hínárdarabokat rattan vázra erősítik, ez adja meg a lámpabura formáját. Képek innen.

A helyszín Japán, a megrendelő egy fiatal házaspár gyerekkel, a feladat: földhöz közeli, a földdel szoros kapcsolatot alkotó házat építeni. A feladat megoldója a UID Architects . A megrendelők korábban egy társasház legfelső emeletén laktak, ezért mikor arra került sor, hogy saját otthonuk alapjait tegyék le, elsődleges szempont volt náluk, hogy kézzelfogható közelségbe kerüljenek az anyafölddel.

Az építészek a fenti igényekből kiindulva álmodták meg a Pit House (Gödör ház) névre keresztelt projektet, a tervek során a legtöbbet használt eszköz a körző volt. Különleges, félig a földbe süllyesztett épület született, melyben a kerek forma visszatérő motívum. Nemcsak a házon belül jelennek meg lépten-nyomon, de a kertben is megtaláljuk őket.

A ház magját öntött beton hengerek alkotják, erre húzták a cölöpökkel alátámasztott, cédrusfából készült lebegő dobozt, mely az épület külső falait alkotja. A fa a belsőépítészeti elemek meghatározó anyagaként végtelenül meleg, barátságos és természetközeli hangulatot varázsol az Okayama tartományban, Seto közelében épült családi otthonnak. Képek innen.

Nem tagadom, szeretem a karácsonyt. A fényfüzérekbe öltöztetett házak, fasorok, a mindenféle illatos, színes portékát kínáló árusok az én hangulatomat speciel megalapozzák. Bevallom, engem egyáltalán nem zavar, hogy már november elején elkezdődik az őrület mivel az ajándékaimat rendszerint én magam készítem, így hasznos, ha idejében észbe kapok.

Jelentem, 42 napunk van még karácsonyig. A hozzám hasonlóan kreatív megoldásokban gondolkodók tehát jobb, ha a napokban leülnek egy csendes sarokba meditálni, hogy kitalálják, mivel is szeretnék meglepni a szívükhöz közel állókat az idén.

Egy kis piacfeltérképezés az IKEA-ban nem árthat, ha a csomagolás, illetve a lakásdekoráció terén valami újat villantanánk a mágikus 2012-es évben, vagy ha ihletet gyűjtenénk. A svéd bútormágnástól kapott mai képsorozatban konkrét ajándékötletekre is bukkanhatunk. Képek: IKEA.

Svédország északi régióiban kalandozva egy egészen különös élményben lehet részünk, ha a Tree Hotel (Fa Szálló - ühüm...) komplexumában hajtjuk álomra fejünket. A kerek erdő közepében álló létesítmény több különálló szobából áll, amelyekben feleleveníthetjük azon előző életeinket, melyekben madárként szárnyaltunk szabadon.

A svéd építésziroda, az Inredningsgruppen 2010-ben hozta tető alá a The Bird’s Nest (A madárfészek) név alatt futó projektet, mely kívülről valóban egy gigantikus méretű fészekre hasonlít, ám belülről nagyon is modern, igaz csupa-csupa fa design várja a vendégeket. A fészekbe egy visszahúzható lépcsősoron keresztül lehet feljutni. A mesebeli hotelben egy szoba egy éjszakára 4400 Svéd koronába fog fájni (jövő márciusban például), ami nagyjából 145 ezer forintnak megfelelő összeg.

Képek innen.      

Környezetünk fenntarthatóságáért felelősséget érzők szíve rendszerint megszakad egy-egy fesztiválon keletkező műanyag pohár hulladék halmaz láttán. Ugyan nem használt poharakból készült, ám az égető problémára talán így is felhívja a figyelmet Paul Cocksedge tervező munkája, a hőkezeléssel megolvasztott és deformált műanyag poharakból készült nem mindennapi függőlámpa, a Styrene. Nekem bejövős. Képek innen.

Pofonegyszerű csináld magad ötletekből sosem elég.  Színes papír, némi ragasztó, tű és cérna. Másra nem is lesz szükség.  Harmonikába hajtogatni már oviban megtanultunk, valószínű azzal sem lesz gond.

A percek alatt kész lampionokat felaggatva könnyedén varázsolhatunk új hangulatot a szobába akár egy házibuli erejéig, vagy egy különleges alkalomra. A felhasznált papír színétől, mintájától függően a friss, vidám stílustól a buja érzékiségig minden megvalósíthatunk, ha az általánosban nem lógtuk el a technika órákat. Képek innen.

Kedvenc svéd ingatlanos oldalamon újabb szemrevaló, ezúttal félig tetőtéri  lakást találtam Stockholmban, bámulatos panorámával, egy mesés, 1921-ben épült házikó 6-ik és 7-ik emeletén. Az ötszobás, 134 m2-es otthon mindössze 380 millió forintnyi svéd korona ellenében akár már holnap a miénk lehet. Ki is töltöttem egy lottót ennek örömére.

Leleményesen kihasználom a ritkán adódó alkalmat, hogy szerdán jó hétvégét kívánjak mindenkinek! A lazítást már most tessék elkezdeni, a munkáltatók úgyis tisztában vannak vele, hogy a dolgozó nép ilyenkor már nem sűrűn gyarapítja a GDP-t.

Korán hazamenés, üzlet megrohamozás, tömegben tipródás, bevásárlókocsi telepakolás jó magyar módra tök feleslegesen attól félve, hogy egy napig nem lesznek nyitva a boltok, de mi már csak ilyenek vagyunk.

Addig meg egy kis nézelődni való, hogy gyorsabban teljen az idő délután négyig. Manapság, plasztikkal és bútorlapokkal körbebástyázott világunkban egyre inkább éhezünk a természetes anyagok, a természetközeli életmód után. A tömörfa szinte már csak, mint fogalom jelenik meg a gondolatainkban, esetleg dédanyáink komódjára asszociálva tudjuk csak feleleveníteni az illatát, az érintését. Mára egy szép válogatást hoztam ebben a témában, rámutatva, hogy nemcsak a klasszikus otthonokba, hanem a modern stílusvilágba is tökéletesen passzolhat a 100%-os faanyag. Képek innen.

Gyerekkoromban, mikor a szeptember még nem kapcsolódott össze az iskolakezdés rémével, lelkesen vártam az őszt. Budai nagymamám fasori háza előtt önfeledten vetettem magam a gesztenyefák varázslatosan illatozó avarába, és kis fonott kosárkámba gyűjtögettem a fényes, mosolygós  vadgesztenyéket.

Felettem a napsütéstől ragyogó kék ég, a magasból lomhán aláhulló aranysárga levelek még az elrobogó villamos zaját is feledtették velem. Akkor és ott nem létezett számomra más, csak én és a gesztenyéim. Hazatérve gondosan szemügyre vettem szerzeményeimet, vizsgálgattam, melyiknek a legszebb a formája, a színe, a bársonyos barna héja rajzolata. Mindig volt egy aktuális kedvenc, amit különös elbánásban részesítettem, zsebre tettem, magamnál hordtam, és jártomban-keltemben gyönyörködtem egyedi szépségében. A többiekből gesztenyefigurákat készítettünk.

Az önfeledt gyermekkor hamar elmúlt, de emlékszem, anyukám felnőtt koromban is minden ősszel hozott nekem az első lehullott gesztenyékből egyet, talán pont gyerekkori rajongásom okán. Ha tudtam volna, melyik lesz az utolsó darab, amit kapok tőle, valószínűleg jobban vigyáztam volna rá.

Képek innen.

A kézműves online piacon, az etsy-n bukkantam rá egy igazi különlegességre: Carolina Fontoura Alzaga fáradhatatlanul járja a szeméttelepeket, és elhajított bringák alkatrészeit gyűjtögeti össze nem mindennapi munkájához.

Carolina ugyanis az újrahasznosítás jegyében bicikli szerkezeti elemekből készít csillárokat, egyedi módon ötvözve az indusztriális és a lányregényekbe illő romantikus stílusjegyeket. Keze alatt az egyesek által már haszontalannak minősített tárgy darabjai új funkciót, új értelmet nyernek, így amellett, hogy esztétikailag is létrehoz valami maradandót, a fenntarthatóság kritériumainak is maximálisan eleget tesz. Szerintem zseniális. Egy halloween-partira például tökéletes díszlet lehetne.

Múlt héten meghívást kaptam egy rendhagyó, szentpétervári hangulatú teadélutánra, ahol Lehoczky Léna, a Lenoushka márka szülőanyja volt a házigazda. A félig orosz, félig magyar származású iparművész kézzel készített párnák, függönyök és ágytakarók tervezője, aki a sajtóeseményen legújabb kollekcióját, a Vengerka Discot mutatta be az érdeklődőknek.

Egy csodás napsütéses októberi délutánon hamisítatlan oroszos vendégszeretet, és feldíszített karácsonyfa várt minket, az ünnepi apropójú lakástextil-család prezentációján. Ahogy az alkotó, úgy a kollekciói is egy különleges, közép-kelet-európai egyvelegre emlékeztetnek, melyben a a cári Oroszország végeláthatatlan pompája, csillogása, és a hagyományos magyar motívumok tökéletesen megférnek egymás mellett. Csupa-csupa flitter, tollak, boák, bársonyok eleganciája keveredik a tubicák és tulipánok letisztult vonalaival.

Fotók: Lenoushka, és jómagam.

Nyakunkon a hosszú hétvége, aki idejében gondolt rá, az már biztosan csomagol és készül a négynapos kiruccanásra belföldön, vagy határainkon túlra. Azoknak, akik itthon maradtak, azt ajánlom, hogy legalább egy-két kirándulást tervezzenek be a családdal és ne a gép előtt ülve várják ki a jövő szerdát.

Magam ellen beszélek, de arra buzdítok mindenkit, hogy próbálja ki internetezés nélkül átvészelni ezeket a napokat, és inkább a szeretteivel, barátaival töltse el az időt. Számomra mindig lelki felüdülést jelent, ha kikapcsolódom az online világból egy kis időre, szinte fellélegzem a szabadság mámorító érzésétől.

Az offline üzemmód előtt még egy utolsó házikót hoztam mára, ismét egy svéd szépséget, tessék nézegetni, aztán szerdáig senkit se lássak! Képek innen.

Aki nem tud arabusul, az ne beszéljen. Legutóbb a nyüzsgő budapesti iccakában egy igen prominens diszkó klubban futottam bele egy dubai-i (így kell helyesen írni azt, ha valaki Dubaiból jött?) származású fickóval. Rögtön felcsillant a szemem, hogy megfogtam immáron az isten lábát, és végre valami olajsejknek hagyom magam levadászni.

Összeszedtem a fél év vértizzadós arab tanulásom és arab országok-béli ismerősök segítségével magamra szedett minden nyelvismeretemet és csak mondtam, mondtam amire emlékeztem, hogy levegyem a lábáról. Na most, vagy a kiejtésem gyatra, vagy  a dübörgő zene miatt volt zajos a köztünk húzódó kommunikációs csatorna, de végül nem sikerült behálóznom az ürgét. Racionalizálásból persze mindig is jó voltam, úgyhogy megnyugtattam magam, hogy tuti nem volt milliárdos olajmágnás az ember.

A fenti szösszenet kapcsán mára egy kedves kis otthont hoztam Marokkóból, mely Marrakesh közelében egy dimbes-dombos vidéken fekvő farmház átalakításából született. A házikót egy amerikai házaspár álmodta meg magának, miután életük során már majd egy tucat városban éltek a világ számos pontján és egy jó vagonnyi kincset gyűjtöttek be maguknak az antik indiai ajtótól a tibeti ládikókig, melyek eddig egy raktárban porosodtak. Most végre helye és funkciója is lett a sok-sok szépségnek. Képek innen.

Ha a mai projekt nehézségi fokát egy ötfokozatú skálán kellene meghatározni, melyen az egyes a rém egyszerű, míg az ötös a rém bonyolult kategóriát jelöli, akkor gondolkodás nélkül egyest adnék.

A példában szereplő rizses szütyő helyett szóba jöhet például egy kávés jutazsák, vagy egyéb szemestakarmány, lábasjószág, illetőleg hasonszőrű mezőgazdasági termény tárolására szolgáló tasakocska, melybe első látásra beleszeretünk.

Paszpartut akár magunk is készíthetünk, vagy vásárolhatunk képkeretet kész paszpartuval. A „hogyan csináld” pontokba szedett utasításaitól ezúttal eltekintenék, gondolom mindenki kitalálja, hogy a zsák az üveglap melyik oldalára illesztendő. Képek innen.

Karcosak a reggelek, bár a hajnali edzésekre még mindig kemény ellenállást tanúsítva szigorúan kabát nélkül indulok el. Talán a belső tűzön felül a napi rendszerességgel szedett 500 mg-os C-vitamin is a segítségemre van abban, hogy mindeddig mégsem fáztam rá erre a rebellis viselkedésre, de gyanítom, hogy nemsokára előkerül az átmeneti kabát. Elég forró a vérem, a téli verziót azért még erős túlzásnak tartanám.

Mivel a fűtési szezon még nem indult be, az ágyból kikelés már önmagában felér egy önbizalmi tréninggel, melyben a sportolás iránti elkötelezettségem is erősen megmérettetik. Mindezek örömére mára egy sor, klasszikus vonalú, pihe-piha franciaágyat hoztam a tengerentúlról, melyek láttán sok romantikus lelkületű női szív fog megdobbanni. A női szívek vágyainak kibontakozása folytán megnyíló férfi pénztárcák tartalmának csökkenéséért nem vállalok felelősséget.

Képek innen.

Bevallom, vannak fura heppjeim.  Példának okáért megszállottan tudok böngészni külföldi ingatlanos oldalakat, és ámulok–bámulok azon, hogy ezt bizony így is lehet. Tőlünk nyugatabbra  teljesen bevett dolog az, hogy háza eladásakor egy stylist, vagy egy home-staging szakember segítségét kéri az eladó, mert tudja, hogy könnyebben talál új gazdára az otthona, ha ízlésesen tálalja és nem a telefonjával készült silány minőségű képekkel hirdeti meg.

Ma is egy ilyen oldalról hoztam, mi mást, mint egy jó kis világos skandináv kéglit Stockholmból. Arrafelé jelenleg 9 fok honol Celsius mértékegységben számolva, úgyhogy jobban is tesszük, ha csak virtuálisan kukkantunk be ebbe a lakásba, így nem kell hozzá nagykabát.

Mindig is szerettem, amikor egy alapvetően klasszikus belsőépítészeti sajátosságokkal rendelkező teret modern vonalú bútorokkal rendeznek be és ebben az elsőre talán merésznek tűnő, másodikra viszont igencsak szimpatikus stílusban az északi népek véleményem szerint elég jók. Lehet egyetérteni, vagy nem. Képek innen.

Talán nemcsak a romantikus lelkületű nők, hanem az univerzum végtelen rejtélyei iránt fogékony férfiak is egyetértenek abban, hogy a csillagos eget kémlelni meleg nyári éjszakán kifejezetten jó dolog, kiváltképp, ha ezt a szerelmével teszi az ember.  Hiszen kevés szebb dolog van, mint közös csillagot választani, ami aztán akkor is összeköti a két lelket, ha épp távol vannak egymástól és az égre tekintenek.

A design hét idei őszi rendezvénysorozatának keretében mutatkozott be a nagyközönségnek a Starry Light lámpacsalád, ami Farkas Anna tervezőgrafikus és Batisz Miklós belsőépítész közös alkotómunkájának eredményeképpen született meg.

A különleges lámpatest perforált buráján keresztül egy speciális LED fényforrásnak köszönhetően a szoba falaira vetül a csillagos égbolt rajza, így borús estéken és a fénytől szennyezett nagyvárosokban is élvezhetjük ennek a különleges égi csodának a kiköpött mását.

A Starry Light lámpák mindegyike egyedi darab, az alkatrészeket hazai mesteremberek kézi munkával készítik a megrendelő igényei szerint. A nem mindennapi design tárgy exkluzivitását az adja, hogy a lámpaburán megjelenített konstellációk személyre szabhatóak egy választott naptári nap és földrajzi hely függvényében. Így például gyermekünk születési helye és ideje, vagy akár házasságkötésünk napja szerinti égi fénytérképet is rendelhetünk. A bura belső felületén az egyes csillagképeket bejelölték, a felismerhetőség érdekében, és a lámpa mellé jár egy kis térkép is a teljes rajzolattal, valamint a megnevezésekkel. Rögtön mosolyra görbült a szám, mikor a kiállított darabon felismertem a kedvenc csillagképemet.

A fotókért köszönet az Otthon és dekor blognak.

Szeretek ellenpéldálózni. Sokan elégedetlenkednek, hogy a lakberendezési magazinokban, portálokon olyan lakások fotói jelennek meg, amik teljességgel élhetetlenek. Nem mondom, hogy nincs igazságtartalma az ilyen kritikáknak, ellenben óva intek mindenkit a könnyelmű általánosítás csapdájától.

Lehet velem vitatkozni, de ez a mai lakás véleményem szerint teljes mértékben kielégíti az otthonosság fogalmát. Oké, oké, a gyerekszobában egyértelműen látszik, hogy egy gondos stylist rendezgette el a színeiben harmonizáló ingecskéket, na de ki akarna szakadt gatyát látni azon a falon ugyebár?

Az előszobatükör Barney Stinson után szabadon egyszerűen ószám, nem tudok rá ennél jobb jelzőt. A fürdőszoba a lábaskáddal szívszorongatóan romantikus. A hálóban az ágyvégen elhelyezett tömörfa padocska rögtön-beleszeretős ide-vele-nekem-most. Képek innen.

Akiket a virágosoknál mosolygó dísztökök látványa döbbentett rá arra, hogy nyakunkon az ősz, azoknak megsúgom, hogy hiába a napsütéses kék ég és a kellemes meleg idő, ma végérvényesen beléptünk az októberbe.

Alig három hónap van már karácsonyig, így az IKEA, gondolván azokra, akik saját készítésű, kreatív ajándékkal tervezik megörvendeztetni szeretteiket, már most telerakta az áruházak polcait az év legnagyobb ünnepének dekorációs kellékeivel.

A svéd bútormágnás fotóit már most érdemes nézegetni, hiszen nemcsak otthonunk karácsonyi hangulatba bújtatásához kaphatunk inspirációt, hanem csomagolási trükköket, és ajándékötleteket találhatunk.

Számtalan fadísz, csomagolóanyagok, a meghitt hangulatért felelős mécsestartók és izzófüzérek, valamint a saját készítésű süteményekhez, dzsemekhez, és egyéb finomságokhoz használható dobozok, üvegek, edények is szerepelnek a boltok kínálatában. Akinek még halvány lila gőze sincs, hogy idén mivel lepje meg a szívéhez legközelebb állókat, nézzen körbe már most az IKEA-ban, és biztos akad majd néhány jó ötlete, amit a nagy napig kapkodás nélkül elkészíthet.

Képek: IKEA.