Azt gondolom, hogy a gyerekek szellemi fejlődése sokban múlik azon, hogy milyen környezetben nőnek fel. Egy gondosan kialakított gyerekszoba, melyben a praktikum mellett az esztétikum is megfelelő hangsúlyt kap, termékeny alap lehet a kicsik szépérzékének fejlesztéséhez.

Igaz, manapság már szinte csak pénztárcánk szabja meg a határokat a gyermektapéták sokaságából való választásnál, ám egy falfestés sokkal egyedibb hatást tud adni, mint egy kommersz, ipari méretekben gyártott tapéta. Nekem ez a mesés faldekoráció az erdei manókkal telitalálatnak tűnik, szívesen eltöltöttem volna egy ilyen szobában a gyermekkoromat. Képek innen.

Nem kell rögtön kiszaladni a világból a loft szó hallatán. Még mindig sokan gondolják úgy, hogy a loft nem lehet más, mint élhetetlen, rideg és embertelen közeg. Mint a sztereotípiák általában, így ez sem állja meg a helyét.

Sikerült rátalálnom egy nem mindennapi loftra, Spanyolországból, mely egy XII. századból származó egykori olajprésház korhű restaurálásával született újjá. A vaskos, ódon hangulatot árasztó falak közé tágas ablakokon árad be az éltető napsugár, mely az egész házon végigfutó világosszürke cementpadlón visszaverődve fénnyel tölti meg a teret. A természetes anyaghasználat valamint a vörösbe játszó téglafalak között megbújó türkizek, bézsek és barnák adják meg az enteriőr melegét. Képek innen.

Tetszett a poszt? Oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz olvasótáborunkhoz Facebookon.

Vuk Dragovic szerb designer egyik munkáját már bemutattam a blogon korábban, a Puppo Chair névre keresztelt ötletes bútordarabot kollégájával (Mladen Milosevic) együtt jegyzik.A Shanghai-ban, Kínában dolgozó fiatal tervező számos további szépség ötletének gazdája, melyek közül egyik kedvencem a Kalla szalvétatartó.

A terített asztal elegáns, és szemet gyönyörködtető kiegészítőjének megalkotásakor Vuk (és itt most nem a fürge rókalábakra gondolok) a természethez fordult inspirációért. A szalvéta és az evőeszköz látványos tárolására szolgáló terítési kellék formáját ugyanis a Dél-Afrikából származó csodás virág ihlette. Egy régi legenda úgy tartja, a kálák ott nyíltak, ahol az Édenkertet elhagyó Éva sajnálatból fakadó könnyei a földre hulltak. Képek innen.

A végtelenül egyszerű, és sokak által kedvelt LACK asztal árfolyama évről-évre csökken, így egyre többek számára válik elérhetővé. Manapság már 1990 Ft-ért is hozzájuthatunk számos színben.

Annak, aki egy kis csavart vinne a lakberendezésbe, és nem szeretné, ha egyből kiszúrnák az IKEA klasszikust a nappalijában, ajánlok egy újabb hack ötletet. Szükség lesz hozzá két darab LACK asztalra (az eredeti verzióban fekete-barna kivitelben, melynek darabára per ma 2490 Ft, így a projekt teljes költsége alig ötezer forint), ragasztóra és némi szabadidőre az összeszereléshez.

Az egyik asztalt a használati utasítás szerint összeszereljük, majd a másik asztal lapját a lábakhoz rögzítjük pillanatragasztóval. A második asztal lábainak felhasználásával magasító lábazatot is illeszthetünk művünkre. Az asztalkából immár tároló-lerakóvá nemesedett darab egy natúr kosárral (a kék-sárga áruházban számos ilyen kapható a LACK sorozatba illeszkedő mérettel) minimalista vonalvezetésű, modern ázsiai hangulatú bútordarabot varázsolhatunk. Képek és ötlet innen.

Visszajáró olvasók már észrevehették, vesszőparipámmá vált a vasárnapi terített asztal kérdésköre. Valóban, nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy a családi körben elköltött közös étkezés szentsége a mai rohanó világban talán még nagyobb prioritást kéne kapjon.

Leleményes háziasszonyoknak pedig nincs szükségük boltban pénzért vesztegetett dekorációra, könnyedén varázsolnak díszt az asztal közepére az éléskamra tartalmának felhasználásával, vagy a kertből, esetleg kiránduláson szedett ágak és virágok segítségével. Néhány üvegvázában, pohárban elhelyezett pár csodás rajzolatú árnyékliliom levele szemet gyönyörködtető, mégis egyszerű éke lehet a vasárnapi ebédasztalnak. Kép innen.

Gyerekkoromban a padlások és a pincék mindig mély ámulattal töltöttek el. Ezek voltak azok a helyek, ahol a valódi csodák történtek. Kincseket rejtő dobozok, ládák, baljós árnyak és félhomály, termékeny terep egy emberpalánta gazdag fantáziájának.

A padlástér vagy tetőtér azonban nem szükségszerűen sötét és dohos: ha kellő méretű ablakokon át zavartalanul áramlik be a fény, amit a világos falak megtöbbszöröznek, könnyen barátságos vendégváró zugot is kialakíthatunk itt. A faburkolat megkopott festése érdekes patinával gazdagítja a tenger színeit idéző enteriőrt. Kép innen.

Nőies vonásokkal lágyított minimál, honnan máshonnan, mint a tüzes Spanyolhonból. A két szinten elterülő apartman alsó szintjén fekvő amerikai konyhás nappali visszafogott eleganciája láttán még nem gyanakszunk, de ha meghívást kapunk az emeletre, akkor már egyértelmű, hogy egy végtelenül romantikus lelkületű tulajdonossal állunk szemben.

Mindkét szint önmagában egy légterű, nem szabdalják apróra a térérzetet felesleges válaszfalakkal, a fürdő a hálószoba része. Az emeleti dolgozó-pihenő együttesét a gigantikus méretű ablakok, a tetőablak és a marokkói hangulatú csillár, valamint a belőle nyíló terasz buja növényzete varázslatos télikert-szerű élménnyé alakítják. Képek innen.

Divat lett az ajtódísz. Tavasszal nyúlváró koszorú, nyáron virágokból kötött, ősszel dísztökös, csipkebogyós, télen fenyőágas, tobozos karácsonyi. A szebbnél szebb csodák néha busás áron szerezhetők be a virágüzletekben, de akinek van ideje, és egy kis kézügyessége, saját maga is elkészítheti a bejárati ajtó díszét.

Találtam egy univerzális alapötletet, mely a négy évszak bármelyikében megállja a helyét, attól függően, hogy milyen plusz dekorációt teszünk rá. Szükségünk lesz hozzá egy hungarocell koszorúalapra, hobbiragasztóra, dekorpapírra, vagy akár újságpapírra, és egy ollóra. A papírt egyforma nagyságú, ujjnyi széles csíkokra vágjuk, majd a papírcsíkok két végét összefogva összeragasztjuk. Az így keletkezett hurkokat szépen egymás mellé körbe-körbe a karika mentén a ragasztóval rögzítjük. A fellógatáshoz használt selyemszalagot mindig az aktuális díszhez illő színben cseréljük a koszorúalapon. Ötlet és képek innen.

Számos esetben vakon, gondolkodás nélkül követjük a megszokásainkat. A tudatalattinkba mélyen bevésődött rituálék, mozdulatok, probléma-megoldási rendszerek azonban korántsem biztos, hogy tökéletesek.

Néha a furcsának tűnő ötletekből születnek a leghasznosabb dolgok. Mikor elköltöztem otthonról, és saját lakásom felújítását vettem a kezembe, arra törekedtem, hogy a szülői ház hibáit ne örökítsem tovább. Így került a beépített gardróbszekrényre tolóajtó a nyíló helyett, mely a szűkös folyosón állandó konfliktusokat okozott, ha valaki épp nyitott ajtónál öltözött, a másik pedig szeretett volna áthaladni.

Most találtam egy érdekes konyhai tárolási módszert az evőeszközökre (kép innen). Nálunk hihetetlen keskeny, és nem is elég mély az evőeszközfiók, ami állandó fejfájást okoz. Az evőeszközök összeakadnak, a fiók beszorul, és nagyjából ügyes kezű nőgyógyászt kell kihívni, hogy orvosolja a problémát. A képen látható mélyfiókban szép rendben elférnek a kanalak villák és kések, túlcsordulás nem fordulhat elő.

Még, ha több szintes családi házban lakunk is, hamar eljutunk a garzonok alapproblémájáig, miszerint nincs elég tárolóhely. Érdemes ilyenkor körülnézni olyan zugok után kutatva, ahova egyébként is hajlamosak vagyunk bedobálni használaton kívüli dolgokat.

A lépcső alatti tér jellemzően ebbe a kategóriába esik. Elfér alatta a vasalóállvány, a gyerek műanyag robogója, a porszívó és ezer egyéb kacat. Más kérdés, hogy a látvány nem túl esztétikus. Ilyen esetben érdemes keríteni egy jó asztalost, és beépíttetni vele a lépcső alatti értékes területet. Ha van elég helyünk, nemcsak tolóajtó, vagy nyílóajtó jöhet számításba, hanem kihúzható polcos szerkény-elemek is. A kihúzott polc előtt jobban átlátjuk a szekrény tartalmát, így a rendszerezés is könnyebb feladat, nem is beszélve arról, hogy a lépcső alatti teret teljes mélységében kihasználhatjuk tárolásra. Képek innen.

Sosem rejtettem véka alá a tengerek és óceánok iránti mérhetetlen vonzalmamat, a tengerparton való életvitel mindig is foglalkoztatott. Világhálón való szörfözésem közepette sikerült rábukkannom egy igazi gyöngyszemre, egy aprócska bodegára, melyre valószínűleg sok devizahiteles gondolkodás nélkül lecserélné tetemesre duzzadt tartozását. A helyszín Uruguay keleti partja, Cabo Polonio. A képeket itt találtam.

Van itt majd’ minden, ami egy lakásnak tartozéka, hálósarok a galérián, konyhasarok, egy kis étkezőasztal, sőt, sarokkanapé is, nem is beszélve a páratlan kilátásról. Sok jó dolog, kis helyen is elfér, igaz a villany például nincs bevezetve, de legalább tutira nem kapcsolják ki az áramot. Van helyette gázpalackos főzőlap, és gyertyával világítás a romantikus és egyben nomád hangulatért. Zuhanyzás a ház előtti teraszon, egy lépésre a homokos parttól. Ha ez lenne minden vagyonom, akkor is tökéletesen boldog lennék.

Így nyár vége felé, ősszel még az utolsó befőzési munkák hevében előfordulhat, hogy a kései érésű gyümölcsökből (őszibarack, birsalma, körte és társaik) készült kompótok után is maradt még üres befőttes üvegünk. Sose búsuljunk, inkább használjuk fel az asztal díszítésére, elvégre vasárnap van, adjuk meg hát a módját a családi ebédnek.

Az üvegbe tölthetünk folyami kavicsokat, vagy üveg dekorkavicsot, öntsük fel vízzel, majd helyezzünk bele úszómécsest. Az üveg nyakára raffia szálakból natúr hatású masni kerülhet, de selyemszalaggal is próbálkozhatunk. A képet itt találtam.

Így október táján talán már nem vágyunk arra, hogy aláálljunk, de úgy egyébként jól jöhet egy kerti zuhany a háznál. Az ázsiai építészetben többek közt a nyitott fürdőszoba ötletéért is rajongom, ami a trópusokon valóban briliáns ötlet.

Sajnos a mi éghajlatunkon egy ilyen megoldás nem jöhet szóba, de azért a kerti zuhany kialakításánál, ha módunkban áll, vehetünk tőlük stílusbeli leckéket. Nem feltétlenül csak a feketére festett bádoghordóra szerelt kimustrált zuhanyfej az egyetlen lehetséges kivitelezési módja a nyári kerti munkák, vagy az uszodahasználat utáni felfrissülés helyszínének. Kép innen.

Nyálamat csorgatva nézelődök egykor volt gyárcsarnokok környezetében járva, néhai malomépületekben, gyárakban, és rögtön beindul a fantáziám, micsoda szépséges műterem otthonokat lehetne az ilyenekben kialakítani. Ez az álomvilág nem más, mint a loft stílus végtelen lehetőségeket kínáló csodája.

Igaz, a mai gázárak mellett egy ilyen, sokszor 5-6 méteres belmagasságú lakóteret kifűteni nem éppen leányálom, de tételezzük fel, hogy nem a zord északi féltekén vásároljuk a lerobbant gyárépületet hozzá, hanem egy kicsit közelebb az egyenlítőhöz. Tudom, ott meg a hűtés…

Sebaj, bárki bárhogy érvel, nekem nagy kedvencem a loft, mert az óriási ablakfelületein beáramló fénynek köszönhetően az ipari építészeti elemek ridegsége is meglágyul, és véleményem szerint teljes mértékben lakhatóvá szelídül a tér.

Az atlantai fotós, Rob Brinson, feleségével a tervező-stylist Jill Sharppal együtt huszonhárom éve boldog tulajdonosai az 1800-as években alapított egykori ekevas gyárból kialakított King Plow Art Centerben elhelyezkedő apartmannak, mely Atlanta nyugati városrészében fekszik. Szívesen elfogadnám. Képek innen.

Korábban már mutattam egy ötletes hack-et az Expedit polcra konyhapultként, most itt egy újabb kreatív megoldás, ezúttal mosdópult készült az IKEA népszerű termékéből. A pult tetejére a hacker kőmozaik borítást tett, ami jó ötlet, hiszen így megelőzhető a folyamatosan kifröccsenő víz, és a takarítás miatt a bútorlap szükségszerű elkorhadása. A hacket itt találtam.

Emily Wettstein tervező diófa étkezőasztalának közepén friss, harmatos fű virul, mely állandó éke lehet a terített asztalnak, ha megfelelően gondját viseljük. Néha bizony nyírni kell, és locsolni sem árt, de az a néhány perc beltéri kertészkedés bőven kárpótol a különleges látványért.

Ha nemcsak az esztétikum, hanem a praktikum is fontos szempont nálunk a  lakberendezésben, akkor akár kerti fűszernövényeket (bazsalikomot, rozmaringot, kakukkfüvet stb.) is ültethetünk a bútorba rejtett virágládikába. Így fel sem kell állni, ha utólag még ízesíteni szeretnénk az ételt, ráadásul a növények fenséges illatú illóolajai az étvágyunkat is meghozzák. Itt találtam ezt a csodát.

Belvárosi régi bérházakban, ahol az ablakok a vaskos falbeugró mélyén húzódnak, jól jöhet egy bevackolós olvasósarok: Az intim hangulatú zugot puha párnákkal kényelmessé tehetjük, és az ülőfelület alatt kialakított polcon kedvenc könyveink is jól megférnek. Ha párkányt is kialakítunk, néhány mécsesnek, virágnak, vagy akár a bögre teának is jut hely. Kép innen.

Néha tényleg csak a kézügyességünkön és a kreativitásunkon múlik, hogy egyedi módon rendezzük be otthonunkat, ráadásul filléres költségvetéssel. Nagyanyáink, dédanyáink, akik egy vagy két világháborút is megéltek, bizony egy életre kitörölhetetlenül megtanulták a gyűjtögetés törvényét. Ami még szemmel láthatóan jó lehet valamire, azt félretették a padláson, a pincében az erre a célra fenntartott kincseskamrában.

Érdemes hát felmenőink rejtett zugaiban körülnézni, mielőtt barkácsolásra adjuk a fejünket, hátha ráakadunk a tökéletes kincsre. Kerti partik, teraszok, balkonok díszítésére, az esti hangulat megalapozására jól jöhet például egy csodás csirkeháló csillár. Nemcsak azért, mert az elnevezése bámulatos módon alliterál, és ezzel rögtön belopja magát a szívünkbe, hanem azért is, mert elkészítése egyszerű, és jelenlétével különleges atmoszférát teremt.

Némi csirkeháló, fém drótok, huzalok, egy régi lampion, melynek felfüggesztését újrahasznosíthatjuk, pár mécses, faágak, tisztítóból származó dróthuzal ruhafogas, üveggyöngyök, vagy régi bizsu fülönfüggők, moha, és egy kis madárka figura alkotja a beszerzendő alapanyagok listáját. Ugye, hogy nem bonyolult? Ötlet és képek innen.

A teak fa az egyik legkedveltebb trópusi keményfa, melyet szívóssága miatt hajótestek építésekor, és kültéri bútorok készítésekor használnak. A teak szó a malajálam „tekka” elnevezésből ered. A malajálam egyike India 22 hivatalos nyelvének, melyet 37 millió ember beszél.

A lingvisztikai bevezető után lássuk, mi szépet lehet még alkotni a teak fából, ami nem hajó és nem bútor. Két brazil designer, Fernando és Humberto Campana, vagyis a Fratelli Campana tervezőcsoport Wood lamp névre hallgató lámpája, mely anyagának köszönhetően kül- és beltérben egyaránt megállja a helyét, szép példa a teak nem mindennapi használatára. A lámpa testét és tetszés szerint variálható buráját teak fa lamellák alkotják, melyek sejtelmesen szűrik meg az izzó fényét, hasonlóan ahhoz, mikor az erdőben a falevelek közt beszöknek a nap sugarai.

Az 52 cm átmérőjű és 62 cm magas lámpa nem tartozik az olcsó mulatságok közé 750 eurós árával (kb. 220 ezer forint), ám akit ez nem riaszt el, akár meg is rendelheti itt.

Lehűlés, őszi szürkeség, eső. Ha ilyen időjárás jelentést hallok, megpróbálok csak azért is kék égre és napsütésre gondolni. Igaz, a földnek már nagyon hiányzik az égi manna, lassan kezd sivatagosodni a határ mifelénk, de én akkor sem szeretem a komor, borús napokat.

Az őszben az a szép, mikor a sárgába hajló falevelek épp hullásnak indulnak, némi avar már zörög a lábunk alatt, a fényes gesztenyék már kibújtak szúrós kabátjukból és napoztatják a finom rajzolatú gömbölyded hasukat. Az ilyen időre mondják, hogy vénasszonyok nyara, és ahogy a minap az időjós felvázolta, az első komolyabb lehűlés után rendszerint visszajön még egyszer mutatóba a meleg, úgyhogy én reményekkel telve várok rá.

Azt ajánlom tehát, ne hamarkodjunk a teraszbútor téliesítésével, várjuk meg, míg ismét melegre fordul az idő. Addig is néhány inspiráló terasz és veranda, az utolsó kerti partik megalapozásához. Képek innen.

Annak idején az a hír járta a lakótelepen, hogy a Balog család a másodikon (nevüket persze a felismerhetetlenség miatt megváltoztattam) a nagymamát a gardróbszekrénybe költöztette. 52 négyzetméteren, két szobában valóban nehéz elszállásolni két szülőt, egy egész álló nap zongorázó gyereket és még a tetejébe a nagymamát.

Úgyhogy állítólag Balogék igen kreatívan megoldást találtak a helyszűke miatti égető problémára és kidobták a gardrób felét, majd szépen beállítottak a helyére nagyinak egy ágyat. Nem csoda, hogy szegény mama nagyjából az egész napját a konyhaablakban töltötte, onnan kémlelve a házban zajló eseményeket, a ki- és befelé irányuló forgalmat, hiszen valódi szobája nem volt.

Az ötlet maga azonban mégsem olyan elvetemült, mint elsőre gondolnánk, hiszen egy használaton kívüli gardróbnak könnyen lehet új funkciót adni, ráadásul hasznosat. Erre találtam néhány szép megoldást, mikor irodasarkot alakítottak ki a szekrény helyén. Kis lakásokban érdemes megfontolni, mi több, ha az ajtó megmarad, egy röpke mozdulattal el tudjuk tüntetni szem elől az asztalon éktelenkedő rendetlenséget. Képek innen.

A múlt héten kezdtem bele egy újabb sorozatba, melyben kis alapterületű, mégis stílusos otthonokat mutatok be alaprajzzal. Következő lakásunk a grafitszürke, fehér és vörös alapszínekkel variál, a hálóban az üde kiwi-zöld is megjelenik.

A klasszikus vonalú szék, az ódon hangulatú ládikó és a kopottas antikolt hatású éjjeliszekrény tökéletesen megfér az egyébként modern alapstílusban berendezett enteriőrben. Pár fenntartásom azért van, amit máshogy csinálnék, mint például az étkezőasztal fölötti kép, ami számomra már kicsit sok. A konyhában a felsőszekrényt magasabbra terveztem volna, ami így az elszívó csövét diszkréten eltakarná. Az alaprajzon látszik, hogy a bejárati ajtó rögtön az étkezőbe nyílik, innen azért hiányolok egy előszobafalat, aminek azért a kis alapterület ellenére még lehetett volna helyet szorítani. Képek innen.

Itt van az ősz, itt van újra, és vele együtt az új trendek a lakberendezésben. A 41 éve alapított Designers Guild mindig híres volt élénk színekben pompázó, részletgazdag mintázatú lakástextiljeiről, tapétáiról.

Idén ősszel két új kollekciót dobtak piacra. Az indiai ihletésű Amrapali egzotikus színvilágával és motívumaival a fűszeres illatba burkolózott, titkokat rejtő Távol-Kelet mesés világába kalauzol. A visszafogottabb, klasszikus stílus kedvelőire gondolva a hűvös szürke és acélkék árnyalatokban megálmodott Royal Collection darabjait ajánlják.

Az új kollekció termékskálája megtekinthető a Hephaistos üzletében.

Ha már Ázsiával indítottuk a hetet, tartsuk meg ezt a jó szokást és folytassuk is azzal. Az Indiai óceán gyöngyszemén a Seychelles szigeteken fekszik a Sainte Anne Resort & Spa luxushotel. 87 villájával, melyek mindegyikéhez kényelmes kerti bútorokkal berendezett kis privát szaletli tartozik a kellemes délutáni pihenéshez. A komplexum észrevétlenül illeszkedik az őt körbevevő nemzeti park paradicsomi hangulatához. 

Csupa természetes anyag, rattan, szizál és bambusznád teszi otthonossá a lakosztályokat, amelyek hivalkodástól mentesen egyszerűségükkel varázsolnak el. A keleti stílusokban megszokott fekete fehér vörös színpárosítások mellett megtaláljuk a lágyabb, barnás-sárgás árnyalatok nyugtató harmóniáját is.

Említettem már, hogy megszállottan szeretem az ázsiai építészetet és kertművészetet? Talán még nem elégszer… Hogy miért kerített hatalmába a keleti kertrendezés, azt szavakkal nehezebb megfogalmazni, de tehetek egy próbát. Harmónia, nyugalom, természet-közeliség, az egyszerű nagyszerűsége, az őselemek tökéletes egysége, a formák összhangja.

Képpel talán mégis egyszerűbb: például az ilyen kertekért, mint ez itt. Na erre merje valaki azt mondani, hogy nem szép! Kép innen.