Nem vagyok híve a drága ajándékoknak. Azt gondolom, a karácsony nem az a nap, amikor a szeretteinkre irányuló egész éves oda nem figyelésünket, hanyagságunkat, bűneinket, gaztetteinket egy jó drága ajándékkal egy csapásra érvényteleníthetjük.
Jobban szeretem az akár kicsit kacska, nem egészen tökéletes, de szívvel-lélekkel és izzadsággal, saját kézzel megalkotott személyre szóló meglepetéseket, amelyek valóban azt mutatják, hogy szeretjük a másikat, nem pedig azt, hogy az utolsó pillanatban még beverekedtük magunkat egy plázába és kihalásztunk valami tömegcikket az árudömpingből.
Talán az egyetlen olyan ajándék, ami nem a kifejezetten olcsó kategóriába tartozik, ám mégis jó lehet, az az élményajándék kategória, melyből nagy kedvencem az utazás. Utazást ajándékozni jó, nem utolsósorban azért, mert ilyenkor egyben magunkat is megajándékozhatjuk, ha szeretteinkkel együtt fizetjük be magunkat egy útra. A közös élmény örök emlék marad, amit senki sem vehet el tőlünk. Kevés jobb van annál, mint a télből a nyárba kiruccanni, és feltöltődni bársonyos napenergiával az előttünk álló szürke hónapok depresszióját megelőzve. Kép innen.