Hogy szerettem gyerekkoromban sátrat építeni. Mindegy, volt, hogy a hétvégi ébredéskor összegyűrt paplanból eszkábáltam épp reggeli búvóhelyet, vagy a kertben a fára aggattam pokrócokat, a lényeg az, hogy a lepel alatt mindig mesebeli csodavilág keletkezett egy pillantás alatt. Mert a csoda csak rajtunk múlik, és azon, hogy hogyan alakítjuk a gondolatainkat, mennyire vagyunk képesek használni a fantáziánkat.
Kép innen.