Mostanában megint áradozom Brazíliáról. Legutóbb egy személyes indíttatású bulibeszámolós történettel fűszereztem egy házikót egy másik esetben pedig a leginkább irigyelt tanult szakmámba (bartender) vágó témát kanyarítottam egy lakberendezésről szóló poszt köré.
Na, ha mára is kéne hozni apropót, ami miatt a brazilokat szerethetjük, akkor így hétfő lévén legyen mondjuk az indok a kávé. Merthogy minden normális irodában a kollegiális csevej mellett elfogyasztott reggeli kávé az egyetlen dolog, ami valamelyest képes a dolgozó nép hétfői munkakedvét a nulláról nagyjából a nulla egész kettő tizedre feltornászni. Úgyhogy viva, viva café do Brasil, egyúttal jófajta arabicát a szervezetbe!
Szolid panoráma a hol csendesen, hol pedig viharosan hullámzó tengerre egy Sao Conrado parti telkére épített 240 m2 alapterületű házikóból. Szellős, minimál alapokon nyugvó enteriőr, aminek egyszerű, fehér falai csodás keretet biztosítanak az esténként lenyugvó nap körüli színorgiák pompás élvezetéhez. Pazar, mi? Hát hogy a viharba ne!
Képek innen.
