Említettem már párszor, hogy az öt elem közül a víz áll a toplistám élén, kiváltképp, ha sós. A Balatonnak meg simán elnézem ezt az apró hiányosságát, mert látványával mindig bőségesen kárpótol. Azért ettől függetlenül szívem mélyén a tenger és az óceán felé köteleztem el magam, amelynek köszönhetően nálam a nyaralás rendszerint a nagy vizek partján lévő desztinációkat jelenti.

Mostanság, hogy a kánikula rendesen próbára teszi hazánk fiait, a nagyvárosi dzsungelben néha nem marad más számomra, mint elmerülni egy kád vízben és lehunyt szemeim mozivásznán elrepülni messzi tájak hűs habjai közé. Bevallom, néha csalok, és egy kis fürdősóval imitálom a tengeri lebegés érzését, aztán örömmel nyaldosom a szám szélét elmerülés után, tengerparti csókok emlékével töltődve. Álmaimban önfeledt gyerek módjára szaladgálok a homokban, kagylókat gyűjtögetve, napszítta fürtökkel, miközben tincseimet szemembe borzolja a szél, és csak hallgatom a tajtékok ritmikus morajlását, míg szépen lassan elveszek a  természet keltette csodás szimfóniában.

A fentiek szellemében mára tengerparti inspirációkat hoztam lakberendezési tippekkel, csináld magad ötletekkel mindazoknak, akik hasonló vonzalmat éreznek a bolygó lenyűgöző kékjét adó végtelen vizekhez. Tengerre magyar!