Kell egy ház, lenn az óceán partján, majd ha végleg visszavonultam. Vágyik rá a szívem, no. Nagyjából egy ilyen szertelen bohémtanya lenne az álmom, mint ez itt. Noha az óceán helyett csak Kent megye homokos tengerpartja jár hozzá, de egye fene. Egy nyár erejéig bevállalom.

Imádom a vibráló színeket, a káosz-szerű összhatást, annak ellenére, hogy úgy alapjáratban meglehetősen zavar a rendetlenség. Ez valahogy mégis szép, és mosolyt csal az arcomra, hiába néz ki úgy mint egy ócskás standja az Ecserin. Csak én vagyok így ezzel, vagy nektek is bejön?

Aki tovább nézelődne, kattintson a Facebook-ra még több képért.

Képek innen.