Nemrég volt érettségi találkozónk, nem árulom el hányadik, csak annyit, hogy lassan itt az ideje a húszévesnek. Döbbenet volt visszamenni az iskolába és azt látni, hogy az elmúlt két évtized alatt nem változott semmi. Ugyanazok a székek, asztalok, mosdók, mint a mi időnkben. Inspiratívnak nem mondanám a környezetet, pedig véleményem szerint nagyon sokat számít, hogy milyen élettér veszi körbe a gyerekeket tanulás közben.
Mára Svédországból hoztam egy szép ellenpéldát, hogy megmutassam, így is lehet iskolát építeni. Tegyük hozzá, hogy ez az iskola nem a hagyományos poroszos szemlélettel közelíti az oktatást, hanem sokkal szabadabban, nemkonvencionális módon oktat, ezért is kértek fel egy építészirodát a modern, kortárs design irányzatokba illeszkedő belső tér megtervezésére.
Ha lenne gyerekem, valami hasonló helyre íratnám be, ahol jóval nagyobb eséllyel lesz belőle értelmes, önálló, életrevaló és kreatív felnőtt, mint egy egyenzöld padban ücsörögve. Képek innen.