Nagyanyám konyhájának falát egy sereg kézzel festett tányér díszítette. Tulipános, madaras, hagyományos magyar népművészeti motívumok kanyarogtak a fehér tálakon, amik otthonossá varázsolták a háziasszony elsődleges tartózkodási helyét. Itt dagasztottuk a tésztát, szaggattuk a pogácsát, fejtettük a zöldborsót a bádog vájlingba mi lányok, és beszéltük át közben az élet nagy kérdéseit.

Ezek a régi szép idők jutottak eszembe, mikor erre a fotóra leltem böngészéseim közepette. Itt ugyan nem magyar, hanem jellegzetesen kék mintás németalföldi porcelánok a főszereplők, ám a lényeg most mégsem ez, hanem az a végtelenül egyszerű kreatív ötlet, amit sugall.

Ma már minden háztartásban akad digitális fényképezőgép, mellyel lefotózhatjuk a számunkra kedves motívumokat, majd számítógéppel felnagyítva és kinyomtatva a rajzolatot, egy unalmasnak tűnő fehér lámpaernyőre kopírozhatjuk a virágokat, levéldíszeket, így teremtve egységes stílust ebben a hívogató vidékies hangulatú pihenősarokban.