Emlékszem kisgyerek koromban bevett foglalatosságunk volt a bunker-építés. Kerestük a jobbnál-jobb búvóhelyeket, ahol berendezhettük a saját kis világunkat, a rozoga székek, kartondobozok, és lomtalanításon szerzett egyéb értékek felhasználásával. Amerikai filmekben gyakran láttunk mesebeli gyerekházakat, melyeket egy öreg fa vaskos koronájába építettek, és létrán lehetett megközelíteni őket. Valami ilyesmiről álmodoztunk, de végül a vasúti töltés mellett sikerült kialakítani saját rejtekünket. Azóta szeretem a fára épített házakat, mint például ez itt.

Erdei hotelkomplexumot rejtenek a Lule folyó völgyében húzódó fák lombjai. A doboz-szerű kabinokként fákra aggatott bungalók a svéd Cyrén & Cyrén építésziroda rajzasztalán születtek meg. Itt nem létra, hanem kis híd vezet a bungalókhoz, melyek ablakából olyan pazar látvány tárul elénk, amit nehezen lehet elfelejteni. Ha madár nem is lehetek ebben az életben, de egy ilyenben biztosan el kell töltenem egyszer pár napot!